2008. október 26., vasárnap
2008. október 20., hétfő
Home.
Szóval akkor már csak két hét van hátra.
A 3 helyett.
Nem, nem rúgtak ki:P Csak főnök visz magával tárgyalni egy hétre Mo-ra és a hét végén meg ledob otthon a ház előtt. Ez sztem elég jó. Tehát utána már nem jövök vissza...ami mondjuk szomorú...merthát mégisazért.
De sebaj, még sok a teendő addig. Példul, lesz köv hétvégén egy konfi, gyakorlatilag aiesec camp, neweeknak.
Azon amellett h kajával-piával kell előrukkolnom, lesznek sessionök meg prezentációk amiket én tartok. Mondjuk nem ártana ha bővebb infóval szolgálnának...merthát mégis. De nembaj:D Ugyan, basszus, simán tudok improvizálni, hisz ismertek:D:D:D – ezt a szót így kell írni? Improvizálni...Inprov...nem, improvizálni. Rögtönözni!!!!
Rögtönözni...rögtönözni?...
Szóval majd megoldom.
Amúgy furi a magyar nyelv..egyre több emberkével bezsélek több országból és tudjátok sok a közös szó, persze nem teljesen ugyanaz de hasonló nagyon..és érdekes módon a magyarban kicsit sem hasonlít...hála a nyelvújítóinknak? Nyaktekerészeti herkentyű, megkönnyebbülészeti körguggolda? Viva!
Szal furcsa h vannak szavak amik soksok nyelven hasonlítanak, de a magyarban nem használjuk, nem illik használni, nem helyes használni, nem szép, nem stílusos használni. Ha használod, háromszor aláhúzzák pirossal az érettségin és odaróják: DURVA HIBA!!! Súlyos és kukoricántérdeplés valamint bukás jár érte. Szép a magyar nyelv, szépíteni kell, éltetni, stbstb, ugyanakkor megnehezíti a nyelvtanulást ha nincs közös, nincs semmi, amiről emlékezhetsz a szóra...legalább van egy egyedi nyelvünk. Tökérdekes, mi? Írjak még róla pár oldalnyit? Na, jó. Szóval ugye a különbözó latin eredetű szavaknál, mint a ...
:D Csakk vicc. Nem mennék bele ebbe:]
Viszont. Folytatnám.
Tehát. OKT 23!!!!
Szervezek kis vacsorát magyar módra egy magyar étterembe. Ahol persze magyarul nem, de mondjuk lengyelül folyékonyan beszélnek. Vicces lesz, mert bár magyarul írják a neveket a menün- legalábbis szerintük az magyar... én keveréknek mondanám- nem tudom fogják-e érteni mit rendelek :D Gulas zupa helyett gulyásleves, halasle helyett halászlé, és a kedvenc a porkol helyett pörkölt:P Várom izgatottan. Lesznek ott lengyel barátaim, nigériaiak, örmény, német...:) huhú..:) sokan leszünk. REMÉLEM. Elneveztem a farewell partimnak. Ezt ők nem tudják. De jobb is mert az itteni farewell partikat ismerve... Nembaj h korai, jövő héten már nem lesz időm úgyse semmire. Azt követő hétfőn meg már Szlovákiában alszom...
Múlt hétvégén, tehán nem ezen ami most volt. Mentünk Hasmikkal, örmény barátnőmmel Varsóba.
Vicces kalandos út volt, Kasia mondjuk leszidott hogy nem kéne iyleneket cisnálnom mert veszélyes... De nem baj.
Tehát szombat este buli, Hasmikon kívűl senkit nem ismertem, kiderült h ő is csak lakótársát, akinek jöttek a barátai.. indiaika, ukránok, lengyel...szal érdekes társaság volt. Úgy volt megbezsélve hogy mi majd varsóban alszunk valakinél aki indiai és kocsival megy haza. Na most én azt hittem Hasmik legalább ismeri a srácot, kiderült hogy neeem, ott ismerte meg, akkor mikor én:D Szóval parti után srác – indiai- és barátnője –ukrán- megindultak varsóba, hajnali 1kor, mi is mentük hát velük.. a srác hogymondjam...kőgazdag, ékszerekkel kereskedik, megcsillan néha egy-egy gyémánt is a képben... szal elég faja autóban utaztunk és a lakás is hát... elég fasza volt: ] nekem túl modern de azért elmegy:] Szal alukáltunk a vendégszobában aztán reggel felkeltünk. Tántorgok ki a nappaliba, mire a szemem egy hatalmas pénzkötegre téved...odavetve az étekzőasztalra...iylenkor elgondolkodik az ember azért...:] Na nem azon h vegyek-e belőle hanem hogy ki az aki ott meri hagyni...csak úgy...
Mindegy ezen túltettem magam, az viszont gáz volt h mi már mentünk volna megnézni a várost, pláne h találkánk volt ottani aisecesekkel, de a házigazdáék még aludtak... egykor Hasmik elkezdte őket ébresztgetni aminek nem örültek és nyilván nem is szép dolog, pláne h ingyen volt az út meg a szállás éshát vendég iylet ne csináljon, de mégiscsak városnézni jöttünk nem pedig lakást nézni:]
Végül betaláltunk a városba, aholis lengyel barátainkkal bevetettük magunkat egy szintén elég kis fancy étterembe, olasz étterembe...gyakorlatilag a pénzünket ott el is vertük szépen, dehát azért mentünk h jól érezzük magunkat. Aztán besétáltunk az óvárosba...ami...gyönyörű, csodás, teljesen olyan mintha a múltban lennél... engem lenyűgözött teljesen...és Hasmikkal városnézni külön élmény. Ő nem oylan akit rángatni kell meg mondani neki h hééé, hellóóó, élvezd már kicsit h itt vagy, neeem neeeem, teljes ugyanolyan hülye mint én, teljesen olyan lelkes, mint én és ja, többet bezsél mint én, ha ezt bárki el tudja képzelni..:D Tényleg így van..:D Szal bár rövid votl az idő amit ott töltöttünk de maximálisan élvezetes volt és sosem felejtem el:D:D Az tuti.
Szerettem volna ezen a hétvégén Wroclawba menni, de sajnos az ottani traineek nem válaszoltak nekem így lemondtam róla..viszont sok helyet nem láttma még, úgyhogy muszáj lesz visszjönnöm:P
Ezen a hétvégén szombaton, Stella, a másik kínai gyaki farewell partija volt, amit egybekötöttünk Sascha a német srác welcome-partyjával. Ami ugyan vasárnap lett volna, d emondtam neki, hogy ismerve az itteni szokásokat, ne élje bele magát...vegye úgy h ő most itt nagyon welcomolva van:] Természetesen a ’party’t elsőként az aiesecesek fejezték be a szokásos „ még dolgom van ma” szöveggel és a vágáre maradtunk mi, gyakik, illetve a volt gyaki, Hasmik, akit elvittem magammal mert mindig panaszkodik h nem simer senkit és egyébként is megismerné a lodzi aisecet is...nagyon örült mert avégén meghívták a konfira is jövő hétre. Tegnap, azaz vasárnap meg reggel gondolkodtam h rohadtul éhes vagyok, enni kéne..de fene se akar főzni meg bevásárolni..hmhm, Kasiaval találkoztam volna de csak este, addig viszont éhenhalok, h ívtam hát Hasmikot, de épp uszodában volt, aztán új szobatársamat, Karoline-t (kenya), aki viszont még mindig az eltűnt bőröndjére várt, aztán végül Saschát az újfiút, Deutschlandból. Na ő teljesen ráért úgyhogy találkoztunk egy kávázóban aztán mentünk ebédelni, majd megnéztünk egy filmet amire rég óta kíváncsi voltam, de kiderült h egy rakás gané. Tropic Thunder..ritkarossz film, jézusom..nem hittem el hogy Ben Stiller, Jack Black, Robert Downey Jr. együtt képesek ekkora rémeset összehozni...Nagy csalódás..győztem bocsánatot kérni Saschatól amiért iylen filmre vittem, de azt modnta h inkább ez mint egyedül otthon ülni, szal végülis jó volt. Később megittunk egy teát meg ettünk sütit- ez a legújabb kedvenc menüm amúgy, sosem hagyom ki mostanában, bárkivel vagyok, kv+süti, vagy tea+süti..muszáj! Aztán csatlakozott kasia, akivel elmentünk egy pubba jazz zenét hallgatni, koktélt inni, és csatlakozott hozzánk később Hasmik is... aztán későig bezsélgettünk mindenféléről, munkáról, aiesecről meg a világ megváltásáról és végül nem aludtam mert kedves szomszédaim megint tettek róla..
Ezt a bejegyzést wordben írom mert nincs se net, se telefon az irdoában, illetve most látom h végre megint van, juhú, akkor közzé is tudom tenni.
Ennyit mára.
Még jelentkezem.
Zsoldos Krisztina, ertéelklub, Vudzs, Lengyelország.
2008. október 5., vasárnap
Peppies
Az egy chips neve.
Szaaal, ehm, köszi a videókat meg minden.
Asszem itt az ideje a köv. bejegyzésnek.
Na most, ugye voltam Krakkóban 2 hete Shadow-val, igen érdekes volt:]
Leszögezném, imádtam a várost, gyönyörű, tele van élettel, színekkel, kultúrával, történelemmel, magyar vonatkozással, stb :) Életemben az első város amire azt mondom: igen, itt tudnék élni. Hihetetlen jó volt, annak ellenére h végig jéghideg volt, nagy zima, és esett az eső megállás nélkül...
JAjj, szeretnék ott élni, de legalábbis több időt eltölteni...ez a másfél nap nem elég túl sokmindenre:(
Vicces volt mert első nap megérkeztünk, elfoglaltuk a szállást aztán mentünk is körülnézni. Se térkép, semmi, de úgy döntöttünk spontán módón fedezzük fel a dolgokat, nem célirányosan mert a keresés közben sok idő telik el ám...főleg ha eltévedsz...szal első körben étterem. Mit együnk? Pizzát, jó. Shadow furcsamód odavana pizzáért...nekem már csömöröm van, de legalább olyna ára van amit ki tudtunk fizetni :] Itt jött az első poén. Pincér jött felvenni a rendelést, kérdi, mit szeretnénk inni, én kértem, Shadow viszont beközölte, hogy "én nem kérek, köszönöm, hoztam magammal" :]]]]
Az arcomból a vér kifutott...:))) Ugyanis valóban, tekintélyes méretű hátizsákjában ott lapult a 2 literes narancslé:D:D:D Mielőtt elővette volna, meséltem neki arról hogy étterembe nem illik hozott innivalót fogyasztani mert esélyes hogy megkérnek h távozzunk vagy leagalább tegyük el... teljesen nem értette h ez hogy lehet. Feltette a kérdést: és a kormány mit szól ehhez?...
Merthogy náluk is volt iylen dolog h étterembe nem vihettek hozott kaját-piát de a kormány enegdélyezte és azóta lehet.
Mondom persze itt is lehet h a kormány kezdeményez iylesmit, de az nem tartana sokáig:]] Részletekkel nem akartam terhelni, de beérte annyival hogy náluk kicsit más a rendszer mint itt Európában:]]
Aztán valahogy odatévedtünk a királyi kastélyhoz, meg a katedrálishoz Wawelben. Hogy annak mi a aneve? Waweli katedrális:P Ezt kivételesen tudom, de az összes többi látványosságról fogalmam semm votl lévén, hogy se útikönyvünk, se térképünk, a posztócsarnok kivételével mindennel kapcsolatban így nyilatkoztunk:
Shadow: -És ez mi? Mi a neve?
Én: - Ó, hát ez a híres templom és a híres tér előtte.
Vagy:
Shadow: - Na és ez itt kicsoda?
Én: - Na hát ez egy híres szobor egy híres téren egy híres emberről...
Teljesen megfelelt ez így nekünk :) Jó, volt nálam egy kis lista dolgokról, szal hellyelközzel képben voltunk, de tudod, ha nem vagy bekorlátozva, hogy mármost ide meg oda kell menni, ezt meg azt kell megnézni, sokkal nagyobb a felfedezés élménye:) És sokkal jobban értékeled a szépségeit, mert nem úgy keresed, hogy...na de eza híres templom?... ó, hát szebbre számítottam..Szal lehet h butusok maradtunk de nagyon élveztük a látnivalókat:)
Estére elfáradtunk rendesen, de én mindenképpen szerettem volna beülni valahova, úgyhogy beültünk egy rendkívűl hangulatos kávézóba és órákig csevegtünk, teáztunk, sütiztünk..:)
Másnapra terveztük hogy ellátogatunk a zsidó negyedbe, de előbb Wieliczka-ba mentünk ahol van egy híres(!!!) sóbánya. Amúgy télleg híres. Gondolom, mert tele volt angolokkal meg amcsikkal meg magyarokkal!!!!!!!
De hihetetlen drága volt...nagyon nem erre számítottunk..nekem szem szerint nem maradt pénzem ahazaútra, de shadow kisegített.
Szal angol nyelvű csoportot választottunk mert hát a lengyel bár olcsóbb...de azért csak jó az ha érted mi micsoda... azon kívűl h bánya ahol emberek dolgoznak aztán meghalnak.
Az idegenvezetőnk akkora figura volt h végigröhögtük az egészet:)) Szerencsések voltunk mert a többi csoportot sosem hallottam röhögni, az idegenvezetők meg nagyon komolyan adták elő magukat...szal mondtam magamnak, megint mákom van :P
A legjobb volt hogy a bányának magyar vonatkozású legendája van, ja és a bányászok szentje is magyar, Kinga hercegnő, IV. Béla láynzója aki a lengyel herceghez (Boleszláv) ment feleségül, és mielőtt elutazott az apjától kapott egy sóbányát (micsoda ajcsi, jupppiiii). Lényeg h Kinga az eljegyzési gyűrűjét a bánya felett elejtette, ami nem lett meg. És mikro lengyel földre ért rámutatott egy pontra, és elrendelte h ássanak azon a ponton. A gyűrű -lásscsodát- ott volt a földben és így fedezték fel a sóbányát, ámen. Azóta Kinga a bányászok védőszentje és ha nincs róla 100 szobor odalent -természetesen sóból faragva- akkor egy sem ;)
Ezek után mikor a főterembe értünk -ami csodás de sajna nem lehetett ingyen fényképezni- és a vezetőnk megkérdezte tőlem h honnan jöttem igen büszkén mondtam neki hogy én bizony Magyarországról! Imádom elmondani ám, mert tök kedves velem mindenki meg örülnek ha meghallják:)))
Amúgy a bányában soksok szobor van melyet bányászok faragtak, emellett bábok melyek prezentálják a hajdanvolt munkát odalent, lovak, emberek bábui, gépek, melyekkel dolgoztak...a bánya 700 éves ugyebár, -egyesek szerint régebbi, pláne ha azt nézzük h Béla mikor élt...- és hihetetlen, de még van része mely üzemel. Iagzából ennek már nem profittermelő célja van, puzstán csak fenntartási, ugyanis ha nem gondoskodnának róla, ellepné a talajvíz...karban kell hát tartani.
Mire innen hazaértünk már nem jutott időnk a zsidó negyedre sajnos. Auschwitzra sem, de azt nem is bánom , szimplán csak NEM ÉRDEKEL. Shadow nagyon meg akarta nézni, de mondtam h nincs elég időnk, másrészt meg vszeg rosszul lennék ott. A történelem ezen részéről olvastam, hallottam eleget, láttam dokumentumfilmet, elég volt. Személyesen látnám és tuti rosszullennék.. mint a terror házában. Ezekre adolgokra érzékeny vagyok kicsit... neki érdekesség, merthát látta a schindler listáját és húdejó...én nem is tudom miért de képtelen lennék betenni a lábam.
Wawelben egyébként még első nap a katedrálisban felmásztunk Sigmund harangjához -nem tudom ki az és miért jó h van harangja mert sajnos nem tudok lenhgyelül és nem volt pénzünk angol idegenvezetésre:] Lényeg h az egy naaagy harang és magasan van eléggé. Nézelődtünk, bámultuk a nagy harangot, fényképeztünk...és ekkor...az első magyar szó magyar szájból mióta idejöttem lengyelbe...annyira megörültem h közöltem shadowval hogy indulás utánuk mert MAGYAROK! :)) MEghallották h róluk bezséletem és angolul persze, válaszoltak h igen, magyarok vagyunk...válaszoltam magyarul mire elképedés, megörülés, -jópasi volt amúgy;) csak bnőstül..- dumáltunk picinkét, srác mesélte h mindig a magaslatokban találkozik magyarokkal, mindig, most itt a toronyban, múltkor vmi hegyen...:) Jó volt de ennyi volt, nem akartam Shadowt nehéz helyzetbe hozni szal nem csatlakoztunk hozzájuk hosszú távra. De nagyon jó volt tényleg:)
Azóta nem votlam seholsenem, tegnapelőtt kicsit iszuogatni eszegetni barátaimmal, úgy volt h tegnap elmegyek hozzájuk de nem hívtak, vszeg szülők mégsem hagyták el a házat:]] NEmbaj. Ma vásárolni megyek majd meg találkozom egy örmény sráccal aki aieseces volt, de már nem, viszont itt van és egyedül van és felvette velünk, gyakikkal a kapcsot, amire persze csak én válaszoltam..:] dehát itt nem csak az aiesecesek passzívak, a gyakik is:)) Hát én nem:P
Ha válaszol még ma, akkor próbálok neki meéslni a városról, mi van és mi nincs, stb:)
Aztán holnaptól megint pokol. Értsd: meló. Nem a munkával van baj... szeretem, élvezem, tényleg. De sok a stressz, a főnököm közölte h szart sem ér a munkám, 2 hónap után még nincs eredményem, blabla...ezért hetek óta túlórázom, stresszelek, bőgve megyek haza, gyomorgörccsel megyek melóba...NEm jó...
De úgy érzem, ha válaszolt volna mikor kérdeztem, ha nem hagytak volna egyedül rám minden melót és ha nem az utsó pillban kapkodna és követelne rajtam mindent, akkor nem itt tartanánk...furcsa kicsit, h két hónap után kaptam az első konkrét visszajelzést...holott kérdezgettem mindig...de honnan tudjam mik a célok ha minden kérdésemre a válasz: nem tudom, csak csináld.
Mentségemre igenis észben kell tartanom hogy én egy teljesen új piacra akarok belépni, és mikor azt mondom h én, akkor valóban ÉN mert erre amunkára egyedül vagyok, sneki nem segít, nincsenek konkrét célok kitűzve, nem volt előzetes piackutatás, nekem pedig nem hiszenk ha szeretnék bezsámolni egy-két piaci infóról...és egy vállalat 6szor ártgondolja mielőtt elkezd rendelni.... nem érzem h rosszul cisnálnám amit csinálok..msotmár tudom h többett kell hajtanom, hát rajta vagyok.,..de pl pont azért mert utsó pillban találja ki és közli h mo-ra akr utazni és szervezzek tárgyalást le, 3 nap alatt...hát semmi jó nem sül ki ebbnől..pwersze h időközben cégek fele lemondta, és persze ez mind az én hibám...meert most 3 napra ment ki, 4 tárgyalásért...persze h nem sok, sőt...ki tudja megérte-e? Érzem h holnap nagy lebaszást kapok, remélem azért nem küld haza...De vicce,s mielőtt kiment megkérdeztem: mennyi tárgyalűás az amiért érdemes kiutaznod?
Krisztina, nem tudom, szervezzed aztán meglátjuk.
NEm írnám le azon napok hajtását, túlóráit, kimerültségét és éhségét...mert enni uyge nincs idő.
Szép dolog ha ekkora felelősségű munkát kap az ember...de tanulni jöttem és bár, igen, dolgozva tanulni nagyon okos dolog, de azért ez nekem sok...csinálom amíg kell...de fojtogat a légkör, nagy a nyomás és mindenért engem hibáztatnak mert az a könnyebb mint beismerni h nem figyelt rám eléggé, nem válaszolt ha kérdeztem és gyakorlatilag minden más fontosabb mint ez a projekt:] Vszeg ő is kapott fejmosást és minden ezzel járó fezsültséget rajtam vwer most le. Értem én. De szerencsére végre tudom mi volt a romániai projekttel induláskor. Mihai mesélt róla. Már tudom, h konkrét eredmény még akkor sem volt, hiszen szezon vége, 3 hónap nem elég erre, ráadásul msá ország és akkor ők ketten voltak...nem egyedül:] Vszeg főnök többet is foglalkozott velük...
Szeretem mint embert, és nem szeretem mint főnököt:]ezt adjátok össze:]]
Na ennyit, emiatt voltam és vagyok szarul, próbálok felülkerekedni, nehezen megy, pláne h már programjaim sincsenek, shadow hazautazott, azóta rámtört a honvágy és egyedül maradtam...
de boldogság: megyek novemberben 3 hétre ciprusra :)
Hogy utána hogy lesz és mint lesz otthon, pesten vagy pécsen...? fogalmam sincs...és nagyon nem kellene ezeken gondolkodnom mert több nyomást már nem viselek el:]
Majd jelentkezem ha úgyérzem. Fotók meg majd lesznek ha teszek fel;) lehet h csak facebookon...sorry.
Szaaal, ehm, köszi a videókat meg minden.
Asszem itt az ideje a köv. bejegyzésnek.
Na most, ugye voltam Krakkóban 2 hete Shadow-val, igen érdekes volt:]
Leszögezném, imádtam a várost, gyönyörű, tele van élettel, színekkel, kultúrával, történelemmel, magyar vonatkozással, stb :) Életemben az első város amire azt mondom: igen, itt tudnék élni. Hihetetlen jó volt, annak ellenére h végig jéghideg volt, nagy zima, és esett az eső megállás nélkül...
JAjj, szeretnék ott élni, de legalábbis több időt eltölteni...ez a másfél nap nem elég túl sokmindenre:(
Vicces volt mert első nap megérkeztünk, elfoglaltuk a szállást aztán mentünk is körülnézni. Se térkép, semmi, de úgy döntöttünk spontán módón fedezzük fel a dolgokat, nem célirányosan mert a keresés közben sok idő telik el ám...főleg ha eltévedsz...szal első körben étterem. Mit együnk? Pizzát, jó. Shadow furcsamód odavana pizzáért...nekem már csömöröm van, de legalább olyna ára van amit ki tudtunk fizetni :] Itt jött az első poén. Pincér jött felvenni a rendelést, kérdi, mit szeretnénk inni, én kértem, Shadow viszont beközölte, hogy "én nem kérek, köszönöm, hoztam magammal" :]]]]
Az arcomból a vér kifutott...:))) Ugyanis valóban, tekintélyes méretű hátizsákjában ott lapult a 2 literes narancslé:D:D:D Mielőtt elővette volna, meséltem neki arról hogy étterembe nem illik hozott innivalót fogyasztani mert esélyes hogy megkérnek h távozzunk vagy leagalább tegyük el... teljesen nem értette h ez hogy lehet. Feltette a kérdést: és a kormány mit szól ehhez?...
Merthogy náluk is volt iylen dolog h étterembe nem vihettek hozott kaját-piát de a kormány enegdélyezte és azóta lehet.
Mondom persze itt is lehet h a kormány kezdeményez iylesmit, de az nem tartana sokáig:]] Részletekkel nem akartam terhelni, de beérte annyival hogy náluk kicsit más a rendszer mint itt Európában:]]
Aztán valahogy odatévedtünk a királyi kastélyhoz, meg a katedrálishoz Wawelben. Hogy annak mi a aneve? Waweli katedrális:P Ezt kivételesen tudom, de az összes többi látványosságról fogalmam semm votl lévén, hogy se útikönyvünk, se térképünk, a posztócsarnok kivételével mindennel kapcsolatban így nyilatkoztunk:
Shadow: -És ez mi? Mi a neve?
Én: - Ó, hát ez a híres templom és a híres tér előtte.
Vagy:
Shadow: - Na és ez itt kicsoda?
Én: - Na hát ez egy híres szobor egy híres téren egy híres emberről...
Teljesen megfelelt ez így nekünk :) Jó, volt nálam egy kis lista dolgokról, szal hellyelközzel képben voltunk, de tudod, ha nem vagy bekorlátozva, hogy mármost ide meg oda kell menni, ezt meg azt kell megnézni, sokkal nagyobb a felfedezés élménye:) És sokkal jobban értékeled a szépségeit, mert nem úgy keresed, hogy...na de eza híres templom?... ó, hát szebbre számítottam..Szal lehet h butusok maradtunk de nagyon élveztük a látnivalókat:)
Estére elfáradtunk rendesen, de én mindenképpen szerettem volna beülni valahova, úgyhogy beültünk egy rendkívűl hangulatos kávézóba és órákig csevegtünk, teáztunk, sütiztünk..:)
Másnapra terveztük hogy ellátogatunk a zsidó negyedbe, de előbb Wieliczka-ba mentünk ahol van egy híres(!!!) sóbánya. Amúgy télleg híres. Gondolom, mert tele volt angolokkal meg amcsikkal meg magyarokkal!!!!!!!
De hihetetlen drága volt...nagyon nem erre számítottunk..nekem szem szerint nem maradt pénzem ahazaútra, de shadow kisegített.
Szal angol nyelvű csoportot választottunk mert hát a lengyel bár olcsóbb...de azért csak jó az ha érted mi micsoda... azon kívűl h bánya ahol emberek dolgoznak aztán meghalnak.
Az idegenvezetőnk akkora figura volt h végigröhögtük az egészet:)) Szerencsések voltunk mert a többi csoportot sosem hallottam röhögni, az idegenvezetők meg nagyon komolyan adták elő magukat...szal mondtam magamnak, megint mákom van :P
A legjobb volt hogy a bányának magyar vonatkozású legendája van, ja és a bányászok szentje is magyar, Kinga hercegnő, IV. Béla láynzója aki a lengyel herceghez (Boleszláv) ment feleségül, és mielőtt elutazott az apjától kapott egy sóbányát (micsoda ajcsi, jupppiiii). Lényeg h Kinga az eljegyzési gyűrűjét a bánya felett elejtette, ami nem lett meg. És mikro lengyel földre ért rámutatott egy pontra, és elrendelte h ássanak azon a ponton. A gyűrű -lásscsodát- ott volt a földben és így fedezték fel a sóbányát, ámen. Azóta Kinga a bányászok védőszentje és ha nincs róla 100 szobor odalent -természetesen sóból faragva- akkor egy sem ;)
Ezek után mikor a főterembe értünk -ami csodás de sajna nem lehetett ingyen fényképezni- és a vezetőnk megkérdezte tőlem h honnan jöttem igen büszkén mondtam neki hogy én bizony Magyarországról! Imádom elmondani ám, mert tök kedves velem mindenki meg örülnek ha meghallják:)))
Amúgy a bányában soksok szobor van melyet bányászok faragtak, emellett bábok melyek prezentálják a hajdanvolt munkát odalent, lovak, emberek bábui, gépek, melyekkel dolgoztak...a bánya 700 éves ugyebár, -egyesek szerint régebbi, pláne ha azt nézzük h Béla mikor élt...- és hihetetlen, de még van része mely üzemel. Iagzából ennek már nem profittermelő célja van, puzstán csak fenntartási, ugyanis ha nem gondoskodnának róla, ellepné a talajvíz...karban kell hát tartani.
Mire innen hazaértünk már nem jutott időnk a zsidó negyedre sajnos. Auschwitzra sem, de azt nem is bánom , szimplán csak NEM ÉRDEKEL. Shadow nagyon meg akarta nézni, de mondtam h nincs elég időnk, másrészt meg vszeg rosszul lennék ott. A történelem ezen részéről olvastam, hallottam eleget, láttam dokumentumfilmet, elég volt. Személyesen látnám és tuti rosszullennék.. mint a terror házában. Ezekre adolgokra érzékeny vagyok kicsit... neki érdekesség, merthát látta a schindler listáját és húdejó...én nem is tudom miért de képtelen lennék betenni a lábam.
Wawelben egyébként még első nap a katedrálisban felmásztunk Sigmund harangjához -nem tudom ki az és miért jó h van harangja mert sajnos nem tudok lenhgyelül és nem volt pénzünk angol idegenvezetésre:] Lényeg h az egy naaagy harang és magasan van eléggé. Nézelődtünk, bámultuk a nagy harangot, fényképeztünk...és ekkor...az első magyar szó magyar szájból mióta idejöttem lengyelbe...annyira megörültem h közöltem shadowval hogy indulás utánuk mert MAGYAROK! :)) MEghallották h róluk bezséletem és angolul persze, válaszoltak h igen, magyarok vagyunk...válaszoltam magyarul mire elképedés, megörülés, -jópasi volt amúgy;) csak bnőstül..- dumáltunk picinkét, srác mesélte h mindig a magaslatokban találkozik magyarokkal, mindig, most itt a toronyban, múltkor vmi hegyen...:) Jó volt de ennyi volt, nem akartam Shadowt nehéz helyzetbe hozni szal nem csatlakoztunk hozzájuk hosszú távra. De nagyon jó volt tényleg:)
Azóta nem votlam seholsenem, tegnapelőtt kicsit iszuogatni eszegetni barátaimmal, úgy volt h tegnap elmegyek hozzájuk de nem hívtak, vszeg szülők mégsem hagyták el a házat:]] NEmbaj. Ma vásárolni megyek majd meg találkozom egy örmény sráccal aki aieseces volt, de már nem, viszont itt van és egyedül van és felvette velünk, gyakikkal a kapcsot, amire persze csak én válaszoltam..:] dehát itt nem csak az aiesecesek passzívak, a gyakik is:)) Hát én nem:P
Ha válaszol még ma, akkor próbálok neki meéslni a városról, mi van és mi nincs, stb:)
Aztán holnaptól megint pokol. Értsd: meló. Nem a munkával van baj... szeretem, élvezem, tényleg. De sok a stressz, a főnököm közölte h szart sem ér a munkám, 2 hónap után még nincs eredményem, blabla...ezért hetek óta túlórázom, stresszelek, bőgve megyek haza, gyomorgörccsel megyek melóba...NEm jó...
De úgy érzem, ha válaszolt volna mikor kérdeztem, ha nem hagytak volna egyedül rám minden melót és ha nem az utsó pillban kapkodna és követelne rajtam mindent, akkor nem itt tartanánk...furcsa kicsit, h két hónap után kaptam az első konkrét visszajelzést...holott kérdezgettem mindig...de honnan tudjam mik a célok ha minden kérdésemre a válasz: nem tudom, csak csináld.
Mentségemre igenis észben kell tartanom hogy én egy teljesen új piacra akarok belépni, és mikor azt mondom h én, akkor valóban ÉN mert erre amunkára egyedül vagyok, sneki nem segít, nincsenek konkrét célok kitűzve, nem volt előzetes piackutatás, nekem pedig nem hiszenk ha szeretnék bezsámolni egy-két piaci infóról...és egy vállalat 6szor ártgondolja mielőtt elkezd rendelni.... nem érzem h rosszul cisnálnám amit csinálok..msotmár tudom h többett kell hajtanom, hát rajta vagyok.,..de pl pont azért mert utsó pillban találja ki és közli h mo-ra akr utazni és szervezzek tárgyalást le, 3 nap alatt...hát semmi jó nem sül ki ebbnől..pwersze h időközben cégek fele lemondta, és persze ez mind az én hibám...meert most 3 napra ment ki, 4 tárgyalásért...persze h nem sok, sőt...ki tudja megérte-e? Érzem h holnap nagy lebaszást kapok, remélem azért nem küld haza...De vicce,s mielőtt kiment megkérdeztem: mennyi tárgyalűás az amiért érdemes kiutaznod?
Krisztina, nem tudom, szervezzed aztán meglátjuk.
NEm írnám le azon napok hajtását, túlóráit, kimerültségét és éhségét...mert enni uyge nincs idő.
Szép dolog ha ekkora felelősségű munkát kap az ember...de tanulni jöttem és bár, igen, dolgozva tanulni nagyon okos dolog, de azért ez nekem sok...csinálom amíg kell...de fojtogat a légkör, nagy a nyomás és mindenért engem hibáztatnak mert az a könnyebb mint beismerni h nem figyelt rám eléggé, nem válaszolt ha kérdeztem és gyakorlatilag minden más fontosabb mint ez a projekt:] Vszeg ő is kapott fejmosást és minden ezzel járó fezsültséget rajtam vwer most le. Értem én. De szerencsére végre tudom mi volt a romániai projekttel induláskor. Mihai mesélt róla. Már tudom, h konkrét eredmény még akkor sem volt, hiszen szezon vége, 3 hónap nem elég erre, ráadásul msá ország és akkor ők ketten voltak...nem egyedül:] Vszeg főnök többet is foglalkozott velük...
Szeretem mint embert, és nem szeretem mint főnököt:]ezt adjátok össze:]]
Na ennyit, emiatt voltam és vagyok szarul, próbálok felülkerekedni, nehezen megy, pláne h már programjaim sincsenek, shadow hazautazott, azóta rámtört a honvágy és egyedül maradtam...
de boldogság: megyek novemberben 3 hétre ciprusra :)
Hogy utána hogy lesz és mint lesz otthon, pesten vagy pécsen...? fogalmam sincs...és nagyon nem kellene ezeken gondolkodnom mert több nyomást már nem viselek el:]
Majd jelentkezem ha úgyérzem. Fotók meg majd lesznek ha teszek fel;) lehet h csak facebookon...sorry.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
