2008. október 5., vasárnap

Peppies

Az egy chips neve.

Szaaal, ehm, köszi a videókat meg minden.
Asszem itt az ideje a köv. bejegyzésnek.
Na most, ugye voltam Krakkóban 2 hete Shadow-val, igen érdekes volt:]
Leszögezném, imádtam a várost, gyönyörű, tele van élettel, színekkel, kultúrával, történelemmel, magyar vonatkozással, stb :) Életemben az első város amire azt mondom: igen, itt tudnék élni. Hihetetlen jó volt, annak ellenére h végig jéghideg volt, nagy zima, és esett az eső megállás nélkül...
JAjj, szeretnék ott élni, de legalábbis több időt eltölteni...ez a másfél nap nem elég túl sokmindenre:(
Vicces volt mert első nap megérkeztünk, elfoglaltuk a szállást aztán mentünk is körülnézni. Se térkép, semmi, de úgy döntöttünk spontán módón fedezzük fel a dolgokat, nem célirányosan mert a keresés közben sok idő telik el ám...főleg ha eltévedsz...szal első körben étterem. Mit együnk? Pizzát, jó. Shadow furcsamód odavana pizzáért...nekem már csömöröm van, de legalább olyna ára van amit ki tudtunk fizetni :] Itt jött az első poén. Pincér jött felvenni a rendelést, kérdi, mit szeretnénk inni, én kértem, Shadow viszont beközölte, hogy "én nem kérek, köszönöm, hoztam magammal" :]]]]
Az arcomból a vér kifutott...:))) Ugyanis valóban, tekintélyes méretű hátizsákjában ott lapult a 2 literes narancslé:D:D:D Mielőtt elővette volna, meséltem neki arról hogy étterembe nem illik hozott innivalót fogyasztani mert esélyes hogy megkérnek h távozzunk vagy leagalább tegyük el... teljesen nem értette h ez hogy lehet. Feltette a kérdést: és a kormány mit szól ehhez?...
Merthogy náluk is volt iylen dolog h étterembe nem vihettek hozott kaját-piát de a kormány enegdélyezte és azóta lehet.
Mondom persze itt is lehet h a kormány kezdeményez iylesmit, de az nem tartana sokáig:]] Részletekkel nem akartam terhelni, de beérte annyival hogy náluk kicsit más a rendszer mint itt Európában:]]
Aztán valahogy odatévedtünk a királyi kastélyhoz, meg a katedrálishoz Wawelben. Hogy annak mi a aneve? Waweli katedrális:P Ezt kivételesen tudom, de az összes többi látványosságról fogalmam semm votl lévén, hogy se útikönyvünk, se térképünk, a posztócsarnok kivételével mindennel kapcsolatban így nyilatkoztunk:
Shadow: -És ez mi? Mi a neve?
Én: - Ó, hát ez a híres templom és a híres tér előtte.
Vagy:
Shadow: - Na és ez itt kicsoda?
Én: - Na hát ez egy híres szobor egy híres téren egy híres emberről...
Teljesen megfelelt ez így nekünk :) Jó, volt nálam egy kis lista dolgokról, szal hellyelközzel képben voltunk, de tudod, ha nem vagy bekorlátozva, hogy mármost ide meg oda kell menni, ezt meg azt kell megnézni, sokkal nagyobb a felfedezés élménye:) És sokkal jobban értékeled a szépségeit, mert nem úgy keresed, hogy...na de eza híres templom?... ó, hát szebbre számítottam..Szal lehet h butusok maradtunk de nagyon élveztük a látnivalókat:)
Estére elfáradtunk rendesen, de én mindenképpen szerettem volna beülni valahova, úgyhogy beültünk egy rendkívűl hangulatos kávézóba és órákig csevegtünk, teáztunk, sütiztünk..:)
Másnapra terveztük hogy ellátogatunk a zsidó negyedbe, de előbb Wieliczka-ba mentünk ahol van egy híres(!!!) sóbánya. Amúgy télleg híres. Gondolom, mert tele volt angolokkal meg amcsikkal meg magyarokkal!!!!!!!
De hihetetlen drága volt...nagyon nem erre számítottunk..nekem szem szerint nem maradt pénzem ahazaútra, de shadow kisegített.
Szal angol nyelvű csoportot választottunk mert hát a lengyel bár olcsóbb...de azért csak jó az ha érted mi micsoda... azon kívűl h bánya ahol emberek dolgoznak aztán meghalnak.
Az idegenvezetőnk akkora figura volt h végigröhögtük az egészet:)) Szerencsések voltunk mert a többi csoportot sosem hallottam röhögni, az idegenvezetők meg nagyon komolyan adták elő magukat...szal mondtam magamnak, megint mákom van :P
A legjobb volt hogy a bányának magyar vonatkozású legendája van, ja és a bányászok szentje is magyar, Kinga hercegnő, IV. Béla láynzója aki a lengyel herceghez (Boleszláv) ment feleségül, és mielőtt elutazott az apjától kapott egy sóbányát (micsoda ajcsi, jupppiiii). Lényeg h Kinga az eljegyzési gyűrűjét a bánya felett elejtette, ami nem lett meg. És mikro lengyel földre ért rámutatott egy pontra, és elrendelte h ássanak azon a ponton. A gyűrű -lásscsodát- ott volt a földben és így fedezték fel a sóbányát, ámen. Azóta Kinga a bányászok védőszentje és ha nincs róla 100 szobor odalent -természetesen sóból faragva- akkor egy sem ;)
Ezek után mikor a főterembe értünk -ami csodás de sajna nem lehetett ingyen fényképezni- és a vezetőnk megkérdezte tőlem h honnan jöttem igen büszkén mondtam neki hogy én bizony Magyarországról! Imádom elmondani ám, mert tök kedves velem mindenki meg örülnek ha meghallják:)))
Amúgy a bányában soksok szobor van melyet bányászok faragtak, emellett bábok melyek prezentálják a hajdanvolt munkát odalent, lovak, emberek bábui, gépek, melyekkel dolgoztak...a bánya 700 éves ugyebár, -egyesek szerint régebbi, pláne ha azt nézzük h Béla mikor élt...- és hihetetlen, de még van része mely üzemel. Iagzából ennek már nem profittermelő célja van, puzstán csak fenntartási, ugyanis ha nem gondoskodnának róla, ellepné a talajvíz...karban kell hát tartani.
Mire innen hazaértünk már nem jutott időnk a zsidó negyedre sajnos. Auschwitzra sem, de azt nem is bánom , szimplán csak NEM ÉRDEKEL. Shadow nagyon meg akarta nézni, de mondtam h nincs elég időnk, másrészt meg vszeg rosszul lennék ott. A történelem ezen részéről olvastam, hallottam eleget, láttam dokumentumfilmet, elég volt. Személyesen látnám és tuti rosszullennék.. mint a terror házában. Ezekre adolgokra érzékeny vagyok kicsit... neki érdekesség, merthát látta a schindler listáját és húdejó...én nem is tudom miért de képtelen lennék betenni a lábam.
Wawelben egyébként még első nap a katedrálisban felmásztunk Sigmund harangjához -nem tudom ki az és miért jó h van harangja mert sajnos nem tudok lenhgyelül és nem volt pénzünk angol idegenvezetésre:] Lényeg h az egy naaagy harang és magasan van eléggé. Nézelődtünk, bámultuk a nagy harangot, fényképeztünk...és ekkor...az első magyar szó magyar szájból mióta idejöttem lengyelbe...annyira megörültem h közöltem shadowval hogy indulás utánuk mert MAGYAROK! :)) MEghallották h róluk bezséletem és angolul persze, válaszoltak h igen, magyarok vagyunk...válaszoltam magyarul mire elképedés, megörülés, -jópasi volt amúgy;) csak bnőstül..- dumáltunk picinkét, srác mesélte h mindig a magaslatokban találkozik magyarokkal, mindig, most itt a toronyban, múltkor vmi hegyen...:) Jó volt de ennyi volt, nem akartam Shadowt nehéz helyzetbe hozni szal nem csatlakoztunk hozzájuk hosszú távra. De nagyon jó volt tényleg:)
Azóta nem votlam seholsenem, tegnapelőtt kicsit iszuogatni eszegetni barátaimmal, úgy volt h tegnap elmegyek hozzájuk de nem hívtak, vszeg szülők mégsem hagyták el a házat:]] NEmbaj. Ma vásárolni megyek majd meg találkozom egy örmény sráccal aki aieseces volt, de már nem, viszont itt van és egyedül van és felvette velünk, gyakikkal a kapcsot, amire persze csak én válaszoltam..:] dehát itt nem csak az aiesecesek passzívak, a gyakik is:)) Hát én nem:P
Ha válaszol még ma, akkor próbálok neki meéslni a városról, mi van és mi nincs, stb:)
Aztán holnaptól megint pokol. Értsd: meló. Nem a munkával van baj... szeretem, élvezem, tényleg. De sok a stressz, a főnököm közölte h szart sem ér a munkám, 2 hónap után még nincs eredményem, blabla...ezért hetek óta túlórázom, stresszelek, bőgve megyek haza, gyomorgörccsel megyek melóba...NEm jó...
De úgy érzem, ha válaszolt volna mikor kérdeztem, ha nem hagytak volna egyedül rám minden melót és ha nem az utsó pillban kapkodna és követelne rajtam mindent, akkor nem itt tartanánk...furcsa kicsit, h két hónap után kaptam az első konkrét visszajelzést...holott kérdezgettem mindig...de honnan tudjam mik a célok ha minden kérdésemre a válasz: nem tudom, csak csináld.
Mentségemre igenis észben kell tartanom hogy én egy teljesen új piacra akarok belépni, és mikor azt mondom h én, akkor valóban ÉN mert erre amunkára egyedül vagyok, sneki nem segít, nincsenek konkrét célok kitűzve, nem volt előzetes piackutatás, nekem pedig nem hiszenk ha szeretnék bezsámolni egy-két piaci infóról...és egy vállalat 6szor ártgondolja mielőtt elkezd rendelni.... nem érzem h rosszul cisnálnám amit csinálok..msotmár tudom h többett kell hajtanom, hát rajta vagyok.,..de pl pont azért mert utsó pillban találja ki és közli h mo-ra akr utazni és szervezzek tárgyalást le, 3 nap alatt...hát semmi jó nem sül ki ebbnől..pwersze h időközben cégek fele lemondta, és persze ez mind az én hibám...meert most 3 napra ment ki, 4 tárgyalásért...persze h nem sok, sőt...ki tudja megérte-e? Érzem h holnap nagy lebaszást kapok, remélem azért nem küld haza...De vicce,s mielőtt kiment megkérdeztem: mennyi tárgyalűás az amiért érdemes kiutaznod?
Krisztina, nem tudom, szervezzed aztán meglátjuk.
NEm írnám le azon napok hajtását, túlóráit, kimerültségét és éhségét...mert enni uyge nincs idő.
Szép dolog ha ekkora felelősségű munkát kap az ember...de tanulni jöttem és bár, igen, dolgozva tanulni nagyon okos dolog, de azért ez nekem sok...csinálom amíg kell...de fojtogat a légkör, nagy a nyomás és mindenért engem hibáztatnak mert az a könnyebb mint beismerni h nem figyelt rám eléggé, nem válaszolt ha kérdeztem és gyakorlatilag minden más fontosabb mint ez a projekt:] Vszeg ő is kapott fejmosást és minden ezzel járó fezsültséget rajtam vwer most le. Értem én. De szerencsére végre tudom mi volt a romániai projekttel induláskor. Mihai mesélt róla. Már tudom, h konkrét eredmény még akkor sem volt, hiszen szezon vége, 3 hónap nem elég erre, ráadásul msá ország és akkor ők ketten voltak...nem egyedül:] Vszeg főnök többet is foglalkozott velük...
Szeretem mint embert, és nem szeretem mint főnököt:]ezt adjátok össze:]]
Na ennyit, emiatt voltam és vagyok szarul, próbálok felülkerekedni, nehezen megy, pláne h már programjaim sincsenek, shadow hazautazott, azóta rámtört a honvágy és egyedül maradtam...
de boldogság: megyek novemberben 3 hétre ciprusra :)
Hogy utána hogy lesz és mint lesz otthon, pesten vagy pécsen...? fogalmam sincs...és nagyon nem kellene ezeken gondolkodnom mert több nyomást már nem viselek el:]
Majd jelentkezem ha úgyérzem. Fotók meg majd lesznek ha teszek fel;) lehet h csak facebookon...sorry.

4 megjegyzés:

Krisztina írta...

Szia Kriszti!

Tudod mi jutott eszembe? az a vicc, amikor a fönöknek rossz napja van es a macska szivja meg. Mert a fönök leveri a balhet az emberünkön. az ember hazamegy es düheben az asszonnyal ordibal, az asszony a gyerekkel, erre a gyerek meg jol elpäholja a macskat:) shit happens:)

En voltam egy koncentracios taborban Berlin mellett. Nagyon durva volt. Nem is akartam elmenni, csak a többiek eröltettek. es hat leszavaztak. Nagyon durva volt. De az megdurvabb, ahogy szenzaciora ehesen bementek. nagyon gaz. Soha többet, ugyhogy szerintem jol döntöttel.

De a krakkoi beszamolo nagyon tetszett!

Kitartas Druszam!

Puszko:
CsK

joo_andrea írta...

Kristzi :)


Fel a fejjel :) Majd eljönnek a jobb napok is!

Képzeld Krakkoba jelentkeztem most egy nayon szupi allasra, hetfön lesz eredmeny..lehet szomszédok lennénk..amugy nyáron az USaba megfogadtam bárhova csak lenygelekhez nem megyek, mert megutalam öket az USAba..de krakko engem is elvarazsolt és megnyugtat kis kereses utan, hogy rengetg gyaki van ott és Erasmusos..és az amcsi munkatarsaim is ott tanultak (akiket akkor ugy utaltam..) mita itthon vagyok meg levelezunk és alig varjak hogy menjek (persze elötte meg gondolom kutba kivantak..) szoval szurkolj!

Egy titkot amugy elarulnek..hogy mikor a Sobanyaba votatok és volt a terem, ahol fizetni kellett a fenykepezeseert..mi ott ingyen fenykepeztunk..mi is odaertunk és mondjak hogy fizetni kell, erre mindenki azt mondta, oké, nem akarunk fenykpezni..5 lepest tettunk és kb.mindenki elövette a gepet és nem is fizetett..a legviccesebb az volt hogy a 20 föböl 2en fizettek és vagy 15en fenykepeztek...na ezt sütsd ki!

Na puszillak és remélem ügyes leszel és szerencses a munkaba!

Puszi :) Andi

Eszter írta...

Szia Kriszti!

Kicsit lemaradtam a blogolvasással az utóbbi időben (mióta nem dolgozok:), úgyhogy derült égből villámcsapásként ért a beszámolód.
Tudjuk, hogy az ember ki van szolgáltatva, amikor idegen országba megy, de remélhetőleg ettől leszünk többek.
Ne emészd magad túlságosan a főnököd miatt, mert én 100%-ig biztos vagyok benne, hogy te maximumon teljesítesz.
Sajnos az AIESEC-es gyakorlatok is zsákbamacskák...és sztem nem szégyen szükség esetén azt modnani , hogy köszönöm, ebből nem kérek. Mert az már nem a cultural experience része, ha az embert lekezelik, és a lelkivilágába tipornak. (legalábbis Andi szempontjából reméljük, hogy ez nem a lengyel munkakultúra egy jól bevált eleme:)
KITARTÁS! KÜZDJ ÉS BÍZVA BÍZZÁL;)

üdv Ulmból:
Esztör/ Eszti

Jaq - Jakab Zoltán írta...

Halika

A Krakkói beszámoló tényleg jó. Shadow ugye Kínai? Velük nekem is sikerült átélni néhány meredek élményt. :)

Én nem jártam még a koncentrációs táborban, a terror házában igen és a Berlini emlékműben is. Bármennyire hátborzongató szerintem érdemes megnézni egyszer az életben az ilyen dolgokat is. A történelemnek, ahogy minden másnak is vannak árnyoldalai is, ha nem lennének nem tudnánk mihez hasonlítani a szépeket :)

A főnökökkel, mint élő organizmusokkal, szerintem elég nehéz kialakítani szocioszimbiotikus (most találtam ki) kapcsolatot, de közel sem lehetetlen. Persze az sokkal jobb, ha alapból ne egy seggfej az illető és nyitott a változásra.
Viszont ahogy olvasom személyesen, mint embert, kedveled és megbízol benne, csak szakmailag vannak konfliktusok. Ha ez az ő irányából is így van akkor lehet érdemes a személyes oldalról megfogni a dolgokat és felépíteni a szakmailag is. Értem ez alatt a feedback kérést (indoklással, hogy miért) egy kávé vagy ebéd közben vagy akár akkor nagyon dolgozást, amikor lát stb...

A kérdés amit szerintem minden AIESEC gyakornoknak érdemes feltenni magának, az az, hogy ebből az egészből itt mennyit és mit tanulok? Ha tudsz magadnak értelmes választ adni, akkor rájössz, hogy szükséged van-e rá és a döntés is egyértelmű lesz.

pussz

Jaq